Nem sokan hittek a Mercedes 190, a „Baby Benz” sikerében, de a Daimlernek nem tört bele a bicskája a méretcsökkentésbe, sőt!

A Mercedes 190 története

1982 novemberében nagy lehetett a nyüzsgés a Mercedes stuttgarti központjában. Új korszakra készült a csillagos márka vezetése, egy kisméretű szedánnal sokkolták a nagyközönséget. Persze a 4420 mm-es hosszúság csak mercedeses szemmel tűnhet kicsinek, hiszen éppen akkora volt, mint az akkori Mazda 626-os, Peugeot 305-ös vagy Renault 18-as. Igaz, a palettán őt követő 123-as 4725 mm-ig nyújtózkodott, volt tehát köztük 30 cm.

A névválasztás is szokatlan, mivel az aktuális modelleknél a motorméretre utaló számsort használták azonosítónak (a gyári kód mellett), míg a 190-es maga volt a típusnév. Akik eleinte fanyalogva méregették az új jövevényt, hamar beláthatták, jó lóra tett vele a Mercedes, vitték, mint a cukrot, 1993-as nyugdíjazásáig több mint 1,8 millió példányt adtak el belőle úgy, hogy mindössze egyféle karosszériával lehetett megvásárolni.

Bruno Sacco zseniális forma­terve önmagában is eladta volna a 190-est, de azért a műszaki fejlesztők is beletették tudásuk legjavát az autóba. Kapott például egy zseniális, térlengőkaros, oldalanként öt ágból felépített hátsó felfüggesztést, ezzel, valamint az első, alsó keresztlengőkaros futóművel a nagyobb modellekével vetekedő rugózási komfortot és futási tulajdonságokat tudtak elérni. A megszokott mercedeses vezetési pozícióról és kényelmes, epedás ülésekről sem kellett lemondania a legkisebb csillagost választó vevőnek, ámbár, az elöl is főúri kényelmet adó elrendezés érdekében kompromisszumot kötöttek a fejlesztők: a hátsó lábteret olyan szűkre szabták, hogy termetesebb felnőttek mögött még gyermekek sem igen férnek el.

Adamik Tamásnak ez utóbbi nem okozott gondot, csemetéi már felnőttek, neki az számított, hogy párjával kettesben kényelmesen autókázhassanak egy klasszikus csillagossal. És vajon a 190-es már klasszikus? Kor szerint mindenképpen abba a táborba tartozik, szerencsére egyelőre nem kezdett el felfelé kúszni az ára, mint a 8-10 évvel idősebb rokonainak.

A tesztautó: Mercedes 190

Németországból érkezett, az egyik legismertebb veteránosbörzén, a Veteramán vásárolta egy hazai restaurátorcsapat, hogy felújítsák Tamásnak. Első blikkre nem festett túl szépen, mindkét oldalán húzásnyomok, karcolások éktelenkedtek, ráadásul utastere is alapos tisztítás után kiáltott. Ugyanakkor remek restaurálási alapnak tűnt, hiszen mindössze 107 ezer kilométert mutatott az órája, és ezt tükrözte a motor, a váltó, valamint a belső burkolatok állapota is.

Első gazdája 65 évesen vásárolta, az ülésekre huzatot, a padlóra kétrétegnyi szőnyeget tett, alig-alig ment vele. Ennek is köszönhette, hogy amikor sikerült kihámozni a koszból, egy szalonállapotú belső bukkant fel Tamásék előtt. Kasztnijának két oldalát fényezték, egy aszódi szakember munkáját dicséri, hogy nem látszanak a színeltérések az újonnan festett és a régi részek között.

A futóművet és az autó alját csak a veteránminősítés kedvéért kellett letisztítani és egyes helyeken festeni. A 2,0 l-es, még karburátoros, 90 lovas négyhengeres (egykor ez a belépőszintet jelentette, rajta kívül kezdetben a befecskendezős, szintén kétliteres, 122 lóerős benzinesből, továbbá a 2,0 l-es, 72 lovas szívódízelből állt a választék) jó kondícióban megmaradt, érdekes, hogy a német szerelők barkács módon javítás helyett kikötötték az elromlott hőgombát, s az automata szívató sem tette a dolgát. A bemutatott autó egyébként nagyon jól demonstrálja azt a modellpolitikát, amelyet a Mercedes és a konkurens német prémiumgyártók évtizedekig folytattak, és valamilyen szinten még most is követnek.

Ha pikírtek akarunk lenni, örülhetett a vevő, hogy mozgatható a kormány, lehúzható az ablak, vagy zárhatók az ajtók. Alapból még a jobb oldali külső tükör sem járt, különpénzt kellett áldozni a két hangszórós rádióért (magnó nem volt hozzá), a sebességváltó is négyfokozatú. Valószínűleg úgy voltak vele a stuttgartiak, hogy aki a majd 30 ezer márkás árat kifizeti, elégedjen meg a minőséggel, az autó viselkedésével, kényelmével. És ezekben nincs is hiba, még 32 év elteltével sem.

Utastér

Nagyon jó ülni a tág határok között állítható első ülésekben, remek az üléspozíció, élvezi az ember, hogy a keskeny első és oldalsó oszlopoknak hála jó a kilátás, s a vastag C-oszlop sem zavarja a hátralátásban. Jókora a volán, pazar megmarkolni a rücskös felületű, újszerű műanyag karimát. Persze a csigás kormányszerkezet sosem arról volt híres, hogy közvetlen lenne, de megbocsátjuk neki, ahogy viszonylag nagy holtjátékát is, mert szervójának hála könnyű forgatni, s illik a ringatózó, finom rugózáshoz. Ha már rugózás: az úthibakezelés sokkal jobb, mint a mai autóké, lágyan és a kiváló futómű-szigeteltségnek köszönhetően halkan gurulunk át a kátyúk zömén, ugyanakkor kanyarokban sem érezzük veszélyben magunkat.

Kiváló a négytárcsás fékrendszer, a mai forgalomban is biztonságban lehetünk. A 90 lovas motor 165 Nm csúcsnyomatéka 2500/percnél ébred, ám már 1500-tól lendületbe hozza a mai kisautókkal egy súlycsoportban lévő szedánt, és érezhetően nem bánja, ha magasabb tartományokig forgatjuk. Az alapjáraton erősnek tűnő motorhang menet közben egyre inkább a háttérbe szorul, 110 km/óránál még hangjuk megemelése nélkül beszélgethetnek az utasok. Igaz, e felett elkezd hangoskodni, nem jönne rosszul egy kímélő ötödik.

A Mercedes 190 műszaki adatai

Motor: négyhengeres, hengerenként kétszelepes OHC-vezérlésű benzines, elöl hosszában beépítve. Stromberg 175 CD karburátor.
Hengerűrtartalom: 1997 cm3.
Furat x löket: 89,0×80,2 mm.
Teljesítmény: 90 LE, 5000/perc fordulaton.
Nyomaték: 165 Nm, 2500/perc fordulaton.
Erőátvitel: négyfokozatú, kézikapcsolású sebességváltó, hátsókerékhajtás. Egytárcsás szárazkuplung.
Felfüggesztés: elöl alsó keresztlengőkar tekercsrugóval, hátul öt lengőkaros, oldalanként független felfüggesztés, tekercsrugóval, elöl-hátul stabilizátorral. Elöl-hátul tárcsafékek, szervorásegítéses fékrendszer. Globoidcsigás kormánymű hidraulikus rásegítéssel.
Felépítmény: négyajtós, önhordó acélkarosszéria.
Hosszúság x szélesség x magasság: 4420x1678x1383 mm.
Tengelytáv: 2659 mm.
Csomagtartó: 410 l.
Saját tömeg: 1110 kg.
Megengedett össztömeg: 1600 kg.
Üzemanyagtank: 55 l.
Gumiméret: 195/60 R15.
Átlagfogyasztás: 8,5 l/100 km.
Végsebesség: 175 km/óra.

KaMi

Megjelent: Retro Mobil 2015/5.

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, így előfordulhat, hogy a benne szereplő egyes információk elavultak. Kérjük, hogy az olvasása során ezt vegye figyelembe!